Március – április hónapban nyílik a nárcisz. Kertekben gyakori, de a vadon élő példányai is ismertek.

Ez az illatos, mutatós, vágott virágként is közkedvelt nemzetség az amarilliszfélék családjába tartozik (Amaryllidaceae). A családba tartozó növények legnagyobbrészt trópusi vagy szubtrópusi, ritkán északi mérsékelt övi elterjedésű, hagymás vagy ritkábban rizómás, gyakran tőlevélrózsás növények. Mintegy 860 fajukat ismerjük. Virágzatuk ernyőszerű, vagy a virágok magánosak. A Narcissus nemzetségbe többnyire tavasszal virágzó, illatos virágú, hagymás növények tartoznak. A nemzetség géncentruma a nyugat- mediterrán.

A kárpátok védettebb völgyeiben még találkozhatunk nárciszmezővel, például a Huszt közelében levő Kőrösös (Kiresi) falu határában vagy Hargita megyei Oklánd környékén.. A 256,5 hektáros terület 1979 óta védett. Az itt nyíló nárciszok szára 20-40 cm magas, viráguk 5-7,5 cm átmérőjű. Az a vad nárcisz, amely Magyarországon is és Székelyföldön több helyen virít, a keskenylevelű nárcisz, Narcissus angustifolius, az Alpok, Erdély és a Balkán nárcisza. Hegy- és dombvidéki flóraelem. A valószínűleg elsőként termesztett fehér nárciszhoz (Narcissus poeticus) hasonló, de virágai kisebbek, levelei keskenyebbek.

Miután a nárciszt régóta termesztik, hibridizálják, szelektálják, és gyakorta kivadul, nagyon nehéz megállapítani, hogy őshonos vagy neutralizálódott-e a kérdésese faj.

Magyarországon a 17. század elején említik először a szegfűvel,levendulával, rozmaringgal egyetemben. A XVI. században kultusza általánossá lett. Nagy szerep jutott a nárciszoknak a magyar kertekben a XVII. században, amikor a Pozsonyi kert szerzője, Lippay János, a barokk legkedveltebb virága, a tulipán után a nárciszokkal folytatja a hagymás virágok sorát:

“Narcissus virágnak legyen második helye a gömbölyű gyökerű virágok között, aki noha nem oly sokféle színekben, mint különböző állatjában. Közönségesen fehér és sárga… Némelyek idején kikeletkor virágoznak, némelyek későbben, június felé. Ezek közül ismét némelyek teljesvirágúak, némelyek nem. Akik nem teljesek, azoknak közepin egy pohárocska van kiformálva, levelei virágjának közönségesen szélecskék, némelyeknek hosszúkácskák. Némelyeknek mégis öreg virágjuk van, némelyeknek középszerű, némelyeknek kicsiny. Az öreg teljesvirágú, mint a rózsa, sárga, kit márciusbéli pohárnak neveznek, mindjárt kikeletkor virágzik. Más öregvirágú, kinek csak a belső hosszú pohára teljes, ki későbben virágzik, jó illatú. Vagyon kisebb fehér, teljes, kinek közép levelei egy kevéssé sárgácskák, igen drága illatúak. Narcissus de Alepo az ő neve, egy szálon három-négy. Spanyol nárcissus teljes, aranyszínű sárga, igen kedves ilaltú, egy gyenge szálacskán egynehány. Ismét spanyol nárcissus, csöveslevelű, fordult virágú, igen jó szagú, sárga. Kénkőszínű sárga, aranyszínű sárga, hosszú pohárú, nem teljes.

Hasonló halavány színű fehér, sárga levelű, kicsiny sárga pohárú, középszerű, szagos. Fehér virágú, sárga kicsiny pohárú, jószagú, egy száron 14 virág is vagyon. Josefstabel németül Fehér, kicsiny virágú, kicsiny fehér pohárú, 17 is egy szálon, igen jó illatú, kit, ha az ember a szobába viszen, az egy szobát betölti gyönyörűséges illattal. Fehér öreg virágú, közönséges, kinek pohárocskája veressel prémezett. Ezek közül némelyek kikeletkor, némelyek későbben virágzanak. És több ilyen kimondhatatlan jóillatú narcissusvirágok, kiknek nagy részét ez mostani esztergomi érsek urunk ő Nagysága, örök emlékezetre, mind maga pozsonyi kertjében, mind egész Magyarországon elsőben hozatta be.”

A nárciszok virágfelépítése jellegzetes: a hagymásokra jellemző leples virágzatú, csészelevéllel nem rendelkezik. A virág lepellevelekből és melléklepelből áll, amely csővé forrt össze, ez utóbbi a nárcisz csupra, amelynek színe és mérete fajra jellemző sajátság. A lepellevelek színe fehér vagy sárga, a csupor színe fehér, krém, sárga, barack színű és narancsos lehet.

A legrégibb termesztett fajtaként számon tartott fehér nárcisz (Narcis poeticus) virága fehér, a melléklepel sárga, a lepelcimpák széle piros.Virágkorát a 16. században érte el. Európa délnyugati részén honos. Jávorka által 1925-ben leírt, Magyarországon előforduló fajai, hibridjei még az alábbiak: a szintén fehér virágú, keskeny levelű, és keskeny lepelcimpájú N stellaris, a páros fehér virágú N. X biflorus (a Narcissus poeticus és Narcissus tazetta természetes, steril hibridje). A sárga virágú nárciszok közül a N. pseudonarcissus mellékleple és a lepelcimpák egyforma hosszúságúak, a N. X incomparabilise  (a Narcissus pseudonarcissus és a Narcissus poeticus természetes, steril hibridje, amelyet már a 16. században termesztettek Itáliában) mellékleple félakkora, a N. jonquillae mellékleple harmad akkora, mint a lepelcimpák. Többvirágú a N. tezetta. Ezek közt találhatók azok a törzsfajok, amelyekből a rengeteg kertészeti fajta előállt. A teltvirágú nárciszok a 17. században jelentek meg. A sokféle kertészeti változatot manapság 12 divízióba sorolja a Londoni Kertészeti Társaság (RHS, 1998) . Magyar rendszerezése 1975-ben történ meg.

Forrás: http://phd.lib.uni-corvinus.hu/233/1/kohut_ildiko.pdf

A korán nyíló kerti nárcisz fajták hosszan virágoznak az alacsonyabb hőmérsékletnek köszönhetően. A nárciszok hagymáját nem kell felszedni. Legjobb helyük olyan lombhullató fák árnyékában van, amelyek április végén fakadnak.  Szakemberek szerint az alábbi társítások a legmegfelelőbbek: díszbarack (Persica davidiopersica), japánbirs ( Chaenomeles superba ’Ernst Finken’), valódi japánbirs (Chaenomeles japonica), kis télizöld meténg (Vinca minor), cseresznyeszilva (Prunus cerasifera ’Nigra’),  babarózsa (Prunus triloba), nagyvirágú Liliomfa (Magnolia×soulangiana),  kerti aranyfa (Forsythia×intermedia).

Vágott virágként nem tűr maga mellett más virágot, más díszt. A teljes növény ,különösen a hagymája, mérgező alkaloidokat, likozint, galantamint tartalmaz.Tünetek a fogyasztást követően néhány órán, esetleg napon belül nehézlégzés, hányinger, hányás, verejtékezés, görcsroham, gyomor- és bélgyulladás. A mérgezés okozta halálozási arány 30%. Első segélyként gyomormosás/folyadékpótlás, aktív szén bevitele segíthet.

Miért nem virágzik?

A virágzás elmaradását okozhatja a tápanyaghiány. Ültetéskor, a levelek megjelenésekor és a virágzás megindulásakor N-P-K 5-10-10 összetett műtrágya adása javasolt.

Ha a N aránya a műtrágyázáskor magasabb, az inkább a levélképzésnek kedvez, és a virágzás elmaradhat.

Ha túl árnyékos helyre ültettük őket, ahol a nap legalább felerészében árnyékban vannak, a virágzás szintén elmarad.

A rossz vízvezetésű, pangóvizes területeken bazális gyökérrothadás léphet fel, ami a levelek csíkosságát, a növény és a virágok deformációját okozhatja.

A hagymagumókat érő stressz hatása is elmaradhat a virágzás. Ilyet okozhat az átültetés, a növény visszahúzódása előtti levéleltávolítás.

Felhasznált irodalom:
kitaibelia.unideb.hu
phd.lib.uni-corvinus.hu