A spanyol kertek egyedülálló stílusát, amelyet a mediterrán klíma befolyásolt, a történelem során ott élő népek alakították ki. A legrégebbi, a tűző nap sugarai elől enyhet adó zárt belső udvarok az andalúziai Cordobában, Sevillában és Granadában maradtak fent.

Spanyolországnak több jellegzetes kertje van a különböző geográfiai régiókban.  Közép-Spanyolország barokk kertjei, a tengerparti mediterrán kertek és Dél-Spanyolország iszlám kertjei a legjellegzetesebbek. Ezen kívül Spanyolország szerte sok szép magánkert, jellegzetes udvar és kolostorkert  található.A leleményes spanyol kerttervezők a történelem folyamán a legkülönbözőbb módon reagáltak a spanyol klíma kihívásaira, különös tekintettel a száraz, forró nyarakra. Itt  egy kis ízelítőt kaphatunk kedvcsinálónak egy esetleges spanyol barangoláshoz, amely során a múzeumok, a táj, a tenger mellett a kertek némelyike is felkerülhet a látogatási listára.

A vidéken a Kr.e. 205 és Kr.u. 500 között virágzó római kultúra nemcsak sokszor ma is épen álló, sőt használatban lévő épületeket, hidakat, utakat hagyott hátra, hanem saját átriumainak kertkultúráját is. A fehérre festett andalúziai házak kovácsoltvas kapuin át megpillantható zárt udvarok közepén kialakított kutak és medencék ma csak a rekkenő hőséget csillapítják, régen azonban fontos szerepük volt a háztartások vízellátásában is. A kicsiny, többnyire kövezett udvarokban virágzó dézsás növények pompáznak.

A római birodalom hanyatlása után az iszlám befolyás alatt álló Spanyolország az európai civilizáció egyik bölcsőjévé vált. 711-ben a mórok megszállták a félszigetet magukkal hozva saját kultúrájukat, tudományukat, mezőgazdasági és kertészeti szokásaikat. Mecseteket és palotákat emeltek, öntözőrendszereik vízzel látták el a szántóföldeket és a kerteket. A cordobai mecset előkertjében a régi csatornarendszerrel öntözött termő narancsliget a legrégebbről fennmaradt kertek egyike.

A minden évszakban vonzó mór kertek, például Alhambra teraszai, a földi paradicsom szimbólumai, az elmélkedés és a pihenés színterei, amelyek szerencsére mind a mai napig fennmaradtak. Az uralkodó számára épített dekoratív épületek és a kertek együttese ma is lenyűgözi a látogatót.

A keresztény kultúra hatása a spanyol kertekre

A később hódító keresztény kultúra beépítette a mór elemeket. Ezt a jellegzetes stílust viseli a sevillai palota is. Később a középkori kolostorkertek tovább formálták a stílust, a szerzetesek virágokat és gyógynövényeket neveltek.

Spanyolországban a barokk az úgynevezett kis-Ausztriai-ház tagjai nevéhez fűződik.  A spanyol barokk kertek iskolapéldái La Granja  és Aranjuez.

A reneszánsz szintén nyomot hagyott ezen a stílusegyüttesen: a kertekben helyet kaptak a klasszikus szobrok, a nyírott sövények, amelyek már a rómaiak idejében is divatosak voltak.

A felfedezések korában sok újvilági, afrikai növény került Európába, főleg Spanyolországba. Mivel ezek a növények kedvelték a mediterrán klímát, viszonylag gyorsan elterjedtek, dézsákban, kerítésekre futtatva ma is találkozhatunk velük.

A falak, a geometriai mintára nyírott sövények ma is meghatározói a kerteknek. A kertek rejtve maradnak a külvilág elől, gyakran teraszok tagolják őket. Az árnyék szintén fontos szerepet kap. Ezért gyakoriak a szőlővel befuttatott lugasok, a fedett teraszok, amelyek nyáron a hőség elől nyújtanak menedéket, télen viszont a hideg ellen védenek.

Sevilla egyik gyöngyszeme a 11. században épült, a 14. század közepén kibővített Reales Alcazares palota, Palacio Pedro I. és a hozzá tartozó kert. A palota először a mór, később a keresztény-spanyol királyi családnak adott otthont, többek közt itt lakott Izabella királynő, Kolumbusz Kristóf támogatója is. A mór alapokon nyugvó, magas fallal körülvett, árkádokkal tagolt kert legrégibb része a palota körül található. A kis belső udvarok, szökőkutak, medencék nagyszerű pihenőhelyül szolgálnak. Jellemző növények a pálmák, ciprusok, mirtuszok, magnoliák, narancs- és citromfák. A 16. században V. Károly átalakíttatta, reneszánsz divat szerint labirintussal, pavilonnal bővült. Az új kert a 20. század elején épült.